A tavasz egy kicsit visszavonul…
Mondanám, hogy sebaj, de azért nem örülök. Jól esett az az egy-két nap, amikor határozott plusz fokokban futottam. Most majdnem azt írtam, hogy már el is felejtettem, hogy milyen az, amikor nem fagy rám az izzadság a futás végén, de ez azért nem igaz, mert igazából sohasem fagyott rám.
Nem azért, de én speciel élveztem a mínuszos futásokat is. Igazából a széllel van bajom. Az a rohadék mindig szemből fúj. Leginkább ebben hasonlít a futás a görkorcsolyához. A szél csak szemből tud fújni.
A költözés, no meg tél tábornok utolsó támadása miatt két hétig a pálya közelébe sem jutottam. Utána elsüllyedtem a mocsárban, így tettem néhány kört régi-új lakóhelyemen.
És beigazolódott sokak jóslata, hogy a matematika törvényeit a futásra nem lehet alkalmazni. Jellemző, hogy a hét és a tíz kilométer között feleakkora a távolság, mint a három és az öt kilométer között.
Bezony.
Január végén hét kilométeres távokat futottam. Amikor két hét után újra a talpam alá vettem az utat két hét elég volt, hogy tíz kilométerre emelkedjen a táv. Nem tudom, hogy emlékszik-e még valaki, de eredetileg ez a táv csak amolyan titkos célkitűzés volt az edzésnaplóban április végére datálva. Hivatalosan csak a hétig akartam eljutni.
Most itt ülök március elején és többszörösen bebizonyítottam magamnak, hogy megy az a tíz. Pályán és utcán egyaránt.
Hogyan tovább? – tettem fel magamnak a kérdést, mert az igaz, hogy a futást is megszerettem, de a görkorcsolyát nem adom fel miatta.
Az edzés is átalakul, mert lassan a heti négy futás visszaalakul két futássá és két görkorivá. Első lépésként megvettem az idei kerekeket. Powerslide Infinity 90mm/85A. A Tiszatóra. Meg Siófokra. Merthogy a Winkre már be is neveztem. Persze edzésre megmaradnak a 84 millis Infinityk…
Na de hogy legyen, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon?
Talán úgy, hogy elindulok néhány futóversenyen is. Persze csak a magam tíz kilométeres szintjén.
Most így néz ki a naptáram:
március 15. – V. Imre – Lőrinc futóverseny – 8 km futás
április 18. – 25. T-Home Vivicittá – Midicittá, azaz 9,7 km futás
május 8. – 3. Intersport Tour de Tiszató – 55 km görkorcsolya
május 16. – VII. Wink Maraton – 21,97 km görkorcsolya
május. 29. – 7. Generali Duna-parti futógála – 9,5 km görkorcsolya
Az utóbbin esetleg még 5 km futást is bevállalok… Mondom, esetleg.
Addig is szaladgálok lelkesen pályán és Rákosmentén.
Kedd reggel így ment:
táv: 10,56 km
idő: 00:53:30
átlagsebesség: 11,84 km/h
csúcssebesség:: 13,7 km/h
)
Én még a 3 km-re is emlékszem. :))
Nem lesz egy kicsit zsúfolt a május? :)))
Hmmmmegint, a Wink maratonon eddig kétszer indultam görkorcsolyával. Hááát az elsőt azt nagyon elmérték. Ráadásul külön körön ment a maraton és a félmaraton. A félmaratonosok első visszafordítóját elfelejtették jelezni...
Tavaly már jobb volt sokkal, bár volt egy kis tiki-taki az úttal, de nem vészes.
Mondjuk a három évvel ezelőttin az út is pocsék volt. Szóval fejlődnek. :))
Bazsalikom, én is emlékszem. Azt hiszem nem is fogom elfelejteni.
Májusban csak a Tisza tó az új tavalyhoz képest. Azt tavaly kihagytam hallójárat gyulladás miatt... Azt csak nem ismétlem meg.
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
Az a taktika, amelyik elméletben beválik, nem válik be edzés közben. Amelyik beválik edzés közben, csődöt mond a mérkőzésen. (Az edzés törvényei)
szia, ezen a wink maratonon jártál már korábban? milyen?
a futásra pedig valóban nem alkalmazhatóak a matematika törvényei. de hozok is rá egy teljesen más példát; amilyen kicsi a különbség 7 km és 10 km között, olyan nagy a különbség pl. 30 és 42 km között :) nem, nem 12 km a különbség, hanem jóval több. de 30-ig azért nagyjából nincs gond.